La Cizmãrie

január 21, 2014, Alma
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: c) KÖZÉPKATEGÓRIÁS 1) Típus: KOCSMA/PUB | 2 hozzászólás



Két hónappal ezelőtt nyitották a Samuil Micu (Rózsa) utcában, nagyjából öt percre a Főtértől, s ahányszor visszamegyek, mindig egy kicsivel többet kapok. Amikor először ott jártam, még ragadt a gyantától a frissen gyalult fenyőfadeszkából készült asztal, nem volt itallap, a mosdóból pedig nagyon hiányzott egy tükör. Bár a dekoráción azóta sem fejlesztettek sokat, de lelakkozták/lefestették már az asztalokat és a székeket, kerültek párnák is az amúgy nem túl kényelmes ülőalkalmatosságokra, és a fürdőben van már tükör, sőt piszoár is. Szóval egyre jobb lett, és minden bizonnyal lesz, mert egyre népszerűbb.

És ez leginkább a közönségszervező stratégiájának az eredménye, kifejezetten izgalmas rendezvényeket/koncerteket szerveznek, például fellépett már Koszika & The HotShots, a Jazzybirds és Ada Milea is. Megszervezik, hogy miért járjunk a La Cizmãriebe, és nem a lenyűgöző díszlet/dekorációért fogunk visszamenni, bár nem hiszem, hogy sokat kellene változtatni rajta. Érződik, hogy jól összerakták, hogy tudják, miért került egy cipő a vécéajtóra, és miért vannak virágos bakancsok az ablakban, viszont ez csak emlékezetesebbé teszi a szórakozásunkat. Legalábbis megjegyezzük, hogy az a hely, ahol az ablakban bakancsos virágok vannak. A kandalló – és ropogó tűz – kifejezetten tetszik, bár még pár színes szék, esetleg asztal elférne.

Ez a hozzáállásuk pedig a közönségét is meghatározza, nem a vékony pénztárcájú középiskolások és egyetemisták az elsődleges célcsoport, hanem az a Kolozsváron ragadt egykori egyetemista, aki mostanra már dolgozik, túlságosan fáradt naponta átbulizni az éjszakát, de azért szívesen fizet az élőzenés szórakoztatásért. Hétköznap inkább koncertet hallgat egy-egy pohár bor vagy sör mellett az asztalnál ülve, mint ugrál a legújabb slágerekre a legmenőbb partihelyen.

>> Facebook-oldal >>

Az árak kolozsvári szinten átlagosak: sört már 5 lejtől, forralt bort 6 lejtől, bort 7 lejtől lehet kapni. A pincérek pedig rendszerint kedvesek, és ez nem utolsó szempont. A fizetésnél sem voltak eddig gondok, pedig az elején még cetlikre írták és egy parafa táblára tűzték fel a rendeléseket. És ha megéheznénk, pizzát is rendelhetünk, egy középkorú olasz csávó negyed óra alatt szállítja ki. Azt nem állítom, hogy ez lesz életünk pizzázása, de nem is azért mentünk oda.



* pontos átlag: 4.00


* pontos átlag: 2.86

Yolka: oázis nyílt Kolozsvár központjában

december 27, 2013, Alma
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: d) JUPPI 1) Típus: KÁVÉZDA | Szólj hozzá!



1502532_1440026482892790_830927748_n.jpg

Amikor először megmutatta az egyik ismerősöm a Facebookon, igazából nem hittem el, hogy van ilyen hely Kolozsvár főterén, annyira mesésnek tűnt. Cégér egyáltalán nem jelzi a helyét, aki nem ismeri a járást, alig van esélye megtalálni: gyakorlatilag olyan, mintha a My Way Clubba szeretnénk bejutni, csak az utolsó pillanatban, amikor már-már le kellene menni a pincébe, egyszerűen továbbmegyünk az épület udvarára, ahonnan az ajtó után rögtön jobbra található lépcsőn felmegyünk ez első emeletre. És onnan már nehéz eltéveszteni.

Mindezek ellenére kifejezetten tele volt a hely, amikor ott jártam, gondolom, a kocsmák esetében is igaz a boros szólás. A jó híre leginkább az emberek között terjed, az ismerősömnek is az egyik ismerőse ajánlotta és mutatta meg, igaz, már láttam egy hirdetést valamelyik heti programajánló füzetecskében is, de nem hiszem, hogy az alapján bárki is megtalálná. A kocsma közönsége alapján azt is el tudom képzelni, hogy a kolozsvári hipszterek szupertitkos találkozóhelyére bukkantam/bukkantunk, ami abban a pillanatban elveszítené varázsát számukra, amikor egyértelmű lenne létezése, ezért inkább mélyen elhallgatják. (A Facebook-oldaluk tanulsága szerint egyébként a kezdet kezdetén volt egy cégérszőnyegük, mostanra viszont biztosan eltűnt.)

A hely egy kicsit olyan, mint egy oázis: tele mindenféle növénnyel. Először egy kicsit furcsa volt, hogy asztal közepén egy cserepes kaktusz van, viszont elég könnyű volt hozzászokni. A terem két oldalán található növénytartó szerintem egész Kolozsváron egyedülálló, de ettől még a repülős/hőlégballonos/madaras festett mennyezet, és az onnan alálógó fagyökér, illetve -ág csillárok a kedvenceim. Azt közel s távol tényleg nem übereli semmi.

1528698_1440025909559514_543790394_n.jpg
Fotók: Facebook

A hely hangulatán egyedül az ottjártunkkor túl hangosan szóló zene rontott, de az sem volt kifejezetten elviselhetetlen, egyáltalán nem nyomta el a beszélgetésünket.

1517402_1440025896226182_2044872156_n.jpg1506649_1440025976226174_199817516_n.jpg

Az árak minimálisan a kolozsvári átlag felett vannak, de a hely extráihoz képest teljesen elfogadhatóak. Sört 6,5-10 lej között kapni, egy forró csokiért 8,5 lejt kell fizetni, a kávé ára 6-9 lej között ingadozik, míg egy kancsó tea 9 lejbe kerül. Említésre méltóan széles kínálat egyikből sincs, de például elérhető áron kapni fenyőszirupos Yolka kávét, s az ismerősöm elmondása szerint a különböző koktélok és a gyümölcs juice-ok is finomak. A Yolka egyébként oroszul fenyőt jelent.

Nyitva tartás: hétfőtől péntekig reggel 10 órától éjjel 2 óráig, míg szombaton és vasárnap délelőtt 11 óra és éjjel 2 óra között.



* pontos átlag: 5.00


* pontos átlag: 3.05

Bezár a sepsiszentgyörgyi Huhuu

szeptember 17, 2013, tengeri
Szalonbeszélgetések: a legjobb helyekről Szalonbeszélgetések: törzsvendég | 2 hozzászólás



Meleg nyári napokon alig vártam, hogy végre “fedezékbe kerülve” elbújhassak a Huhuu-kertben. Közel a központhoz, a Csíki utca elején, nem hivalkodóan, otthonos alkotóház-fílinggel várt mindig az udvar, a galéria, a hosszú kávé extra sok tejjel, a gyerekjátékok, ötletes dekorációk. Bárhová ültem, mindenhol volt áram a laptopnak és gyors wifi. Körülöttünk játszottak a narancssárga pólós animátorok a gyerekekkel, míg a felnőttmegőrzőben a szülők vagy gyermektelenek kávéztak, söröztek. A bőröndös-ernyős, különleges belvilágú kocsmában pedig slam poetry, jam session, koncert vagy kocsmaszínház toborozta össze a vendégeket. Túlzás nélkül mondom, hogy nemcsak Sepsiszentgyörgyről, hanem az egész megyéből, sőt máshonnan is szívesen jártak ide az emberek. Egyszerűen otthon érezték magukat a “nyugis nyüzsgés” terében.

>> Korábbi bejegyzésünk a Huhuuról >>

Most pedig érkezik a hír: “Kedves barátaink, véget ért egy szép történet városunkban. Ezen a hétvégén anyagi források hiánya miatt bezár a Huhuu. Tisztelettel meghívunk a helyi zenészek közreműködésével megtartott csütörtök esti búcsúbuliba, aztán péntektől már nem üzemel a város egyetlen, családnak szóló szórakozóhelye” - áll a tulajdonosok, Szabó Melinda és Gáspár Csongor nevében kiadott közleményben.

Pedig hát sok törzsvendég volt, aki szinte naponta bejárt - gyerekkel, kutyával, biciklivel, laptoppal vagy anélkül. Nem elegen, úgy tűnik. Csak remélni tudjuk, a Székölykök fesztivál, Mecáék másik, ugyancsak szívünkhöz nőtt gyereke, nem jut hasonló sorsra.

goodnight.jpg

Még egy esti jam session - és esetleg egy utolsó Game, Set, Match, aztán ennyi volt.

Ennyi volt?



* pontos átlag: 2.55

Lezárult a teraszajánló-verseny: ki kapja a laptoptáskát és a babzsákot?

július 16, 2013, admin
| Szólj hozzá!



A legendás kolozsvári Albinutza teraszajánlójával a közönségdíjat martonattila nevű felhasználónk nyerte, gratulálunk! Több mint 100 lájkot sikerült összegyűjtenie, és feltehetően nem is erőltette meg magát annyira, ugyanis aki valaha járt már a Fellegvár alatti kocsmában, értékelte a balkáni hangulatot remekül visszaadó leírást. A közönségdíj egy, a Delikates divatmárka által felajánlott vásárlási utalvány, amely egy különleges dizájnú laptop-táskára cserélhető majd be.

Szakmai díjunk, amely a zsűri által legjobbnak ítélt ajánlóért jár, egy egyedi színösszeállítású és nagyon trendi babzsák Nagy Emese csíkszeredai dizájnertől. A nyertes pedig HZoltán, akinek sikerült egy mainstream – szintén kolozsvári – helyről, a Klausenről olyan ajánlót írnia, ami szerelmeslevélnek is beillik.

Gratulálunk a nyerteseknek, és kérjük, jelentkezzenek a marketing@transindex.ro email címen.

>> Olvad el a beérkezett teraszajánlókat! >>

A nyárnak még nincs vége, továbbra is írhattok teraszajánlót vagy más kocsmakritikát, ha úgy érzitek, mindenképpen meg kell osztanotok másokkal is: miért jártok kedvenc törzshelyeitekre.



* pontos átlag: 2.88

J’ai Bistrot

július 16, 2013, Hilda
3) Helység: Marosvásárhely 2) Kategória: c) KÖZÉPKATEGÓRIÁS 1) Típus: KOCSMA/PUB | Szólj hozzá!



Megörültem a felhívásnak, mivel már régóta készülök írni erről a helyről, de a szokásos halogatás miatt last-minute teraszajánló lesz belőle. A “Zsé” (így szólítjuk a “Gé” mintájára) mostanában ünnepelte szülinapját, két éve nyílt a Szent-György-tér szomszédságában levő kertben. Sokáig csak teraszként működött, később alakították ki a benti teret is. Különös ismertetőjegye a narancssárga kerítés.

205840_188004997926100_1633791_n.jpg

Stílusban, hangulatban eltér a vásárhelyi teraszoktól, kocsmáktól: egy szépen kialakított hely, ahol figyelnek a részletekre, érezhető a belsőépítészek keze nyoma, sok jópofa pinterestes DIY-megoldással találkozhatunk.

Érdekes a kert kialakítása: az alacsony gyümölcsfák alatt színes asztalok, padok, székek (mobilaDalin), de van függőágy és hinta, sőt, homokozó is. A burkolat sem mellékes, kis téglaösvények, kavics, helyenként fa-padozat… körben deszka-kerítés. A J’ai vizuális arculata, ‘brand’-je alapján sem az a tipikus vásárhelyi lokál: a logo-variációktól az itallapig, a rendezvények plakátjaitól a facebook-coverekig minden ötletes, igényes és trendi.

img_0902.jpg
img_1538a.jpg
img_2712.JPG

Nyitáskor éjszakába nyúló bulikat szerveztek, azóta sajnos a szomszédok miatt kénytelenek voltak bevezetni a 11-es zárórát.

Nagyon ‘élő’ hely, rendszeresen szerveznek koncerteket, színi- és bábelőadásokat, filmvetítéseket, gyerekprogramokat, kézműves foglalkozásokat.

Egyetlen dolog miatt nem felkapott hely a Zsé - és itt kényes ponthoz érkeztem: mivel ‘román hely’. Ezzel semmi rosszat nem akarok mondani, szerintem elég nyitott és ‘jófej’ románok látogatják, az itallap is kétnyelvű, viszont a (vásárhelyi) magyarok látszólag nehezen teszik túl magukat ezen. Pedig egy ilyen kellemes helyen igazán jól megfér(ne) egymás mellett kortól, nem(zet)től, felekezeti hovatartozástól függetlenül mindenki.

Megemlíteném, hogy kifejezetten kutya-, macska-,  bicikli-, és gyerekbarát hely a Zsé (már amennyiben ezek összeférnek egymással). Kutyás, gyerekes vendégeket mindig látni a kertben, a biciklidet az asztalod mellé is leparkolhatod, a macskák pedig… fogynak (kedvencemet autó ütötte el), de azért az utánpótlás előszeretettel ‘frekventálja’ a helyet.

283075_188005021259431_3467701_n.jpg

Ami a felhozatalt illeti: széles a sörválaszték (kb. 30-féle), a csapoltat literes korsóban is szállítják, finomak a kávék, teák, vannak jópofa ‘installációk’ (koktélok), lehet vízipipázni.

A zene nem a szokásos bömbölő-recsegő kereskedelmirádió-stílus, hanem ‘minőségi‘ háttérzene, amit nem kell túlüvölteni, ha beszélgetni akarsz.

A nagy sikerre való tekintettel nemrég Bukarestben is nyílt J’ai Bistrot, a képek alapján az itteni ikertestvére.

Melegen ajánlom családosoknak, kisgyerekeseknek, baráti társaságoknak, szerelmespároknak, szingliknek… és mindenkinek, aki egy nyugodt, barátságos, hangulatos helyre vágyik!

img_9740.JPG
224505_188005171259416_5115982_n.jpgimg_0902.jpg



* pontos átlag: 4.00


* pontos átlag: 2.85

G. Café

július 16, 2013, B.Erika
3) Helység: Marosvásárhely 2) Kategória: d) JUPPI 1) Típus: KOCSMA/PUB | Szólj hozzá!



Már több véleményt is olvashattunk a marosvásárhelyi G. Caféról. Szerencse vagy nem, már nagyon sok dolog nem időszerű a kávézó leírásában. A pincérek, a kiszolgálás, a koncertek, felolvasószínházak sorozata. Tartalmas, változatos, kikapcsol és szórakoztat egyben. Fiatalt és idősebbet, magyart, románt, turistát egyaránt.

Mert minden korosztály megfordul, valaki csak betéved a cégér nélküli romkocsmába. A kertteraszra érkezik. Gyerek- és kutyabarát, sőt bicajjal is jöhet bárki. így bátrabban megihat egy gyömbéres csapolt sört is akár. Nyáron nincs ennél ideálisabb hely elvonulni a nagy meleg elől, a hűvös, növényekkel és szőlővel befuttatott teraszon mentás limonádét szürcsölgetve a barátnőkkel pletyózni, vagy belesüppedni a filagória kényelmes foteljaiba.

2013-07-16-195342.jpg

Csendes, mivel nem a főút melletti járdára kell kiülnöd, de mégis a főtér közelében vagy.

Kell ennél több, hogy ez legyen a kedvenc teraszod Vásárhelyen?

2013-07-16-195351.jpg



* pontos átlag: 5.00


* pontos átlag: 3.24

Albinutza

július 9, 2013, martonattila
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: b) FAPADOS 1) Típus: KOCSMA/PUB | 10 hozzászólás



>> Nyerhetsz babzsákot vagy laptoptáskát, ha teraszajánlót írsz a Bloodymary.ro-ra! >>

A kolozsvári “Matyi szobortól” alig 7 percnyi lődörgés-távolságra, a Fellegvár aljában található az egyetemistaváros egyetlen köpködőnek álcázott sörözőhelye, az Albinutza (”Méhecske”). Nem is biztos, hogy ez a hivatalos neve, de így vonult be az egyetemista köztudatba.

Beavatatlanoknak szinte esélytelen megtalálni, sőt, ha valaki előzetes infók nélkül mégis odavetődne, percek alatt, vonakodva lelépne. Valójában túl kell látni, túl kell lépni a kezdeti kellemetlen arculaton, hogy felfedezhesd a mögötte rejlő kincset!

Lássuk, milyen is lenne a beavató látogatás egyes szám, második személyben: a nagy, és meglehetősen egyszerű zöld kapon belépbe egy balkáni feelinget árasztó kis helységgel találod szembe magad. Az ajtón belépsz a gyengén megvilágított, füstös kis garázsba, és rögtön szemet szúr egy nagy szarvasagancs, rajta egy csúnya kitömött öreg héjával (Accipiter gentilis). Melletted levő kávézó asztalon kártyáznak vagy römiznek, midig ugyanazok az unott arcok. Kezd elmenni a kedved, de tekinteted még időben a sörös hűtőre siklik. Az árak meglepően kicsik, jó eséllyel alig van bevétele a helynek, de láthatóan nem is ez a célja. Kóóólozsvárias akcentussal megkérdik, mit óhajt a pici szíved, s már teszik is elédbe, ha van (a kétnaponta érkező sörszállítámány sem elégíti ki mindig a keresetet).

Kijössz a söröddel a garázsból, és NEM akarsz leülni az első terasz-szintre, a kitömött fácánok és a virágcserépben üldögélő játékmajmok alá, hanem lassan fellépdelsz az összevissza repedezett, bénán öntött kőlépcsőn. A második szint már kicsit kellemesebb, harmadik és negyedik szint a csúcs, még ha nehezen is jutsz fel az összevissza tört lépcsőkön. Felfele menet önkéntelenül is elgondolkodsz azon, hogy egy hosszú este után hogy fogsz épen leérni azon a lépcsőn, amin még józanon sem veszélytelen a közlekedés (eső után felmenni is gyakorta esélytelen)?? Elhaladsz a harmadik szinten levő, náddal bekerített, Slayer- és más érdekességekkel telefaragott asztal előtt (megfogadván, hogy egyszer majd megnézed közelebbről azt az asztalt, ha valaha üresen találod - kb. nagyonnagyonritkán!). Fent leülsz egy kényelmetlen fapadra, előtted két egymásra dobott sörösládán néhány deszka szolgál asztalként, és kezd átjárni a hely szelleme.

A hely hippisen/természetbarátul vagány: dőlnek be a kerítések a rájuk roskadozó cserjéktől, a csendet csak a barátposzáta éneke zavarja, s a hancúrozó fiatal széncinegék zaja a gyengén kivilágított Pilsneres lámpa felett. Miközben barátaiddal már a második üveget kocogtatod össze, áthallszik a szomszédos asztalok világmegváltó, magasröptű eszmefuttatása (”Apád kapta még meg a szocshiálpénzt?”), és megcsodálod a magyar vizslát és gazdiját, aki a földön ülve sörözget barátaival. Mások biciklit hoznak magukkal, egyesek meg ládástól hozzák fel a sört. Már nem idegesít, hogy a széked lába folyamatosan süllyed bele a földbe, élvezed a balkáni hangulatot és a természetközeli környezetet.

Lazul a társaság, ürülnek az üvegek (néha egy kétes alak feljön és összeszedi az üres üvegeket - és minden fellépésnél kicsit részegebb, de legalább vicces). Szürkületkor megjelennek a denevérek, és egyre élvezetesebb ott lenni. Olyan, mintha az erdő szélén lenne egy rozoga asztal és egy sör előtted, és mindenekfelett, barátaiddal vagy (figyelem! A lokál nem ajánlott randira, legfeljebb szakításra, és csak olyan barátokkal menj, akikkel lehet “marhulni”).

A hely éjfélig van nyitva, de maradhatsz 2 óráig (és ha túllövöd a célt, otthagyhatod értéktárgyaidat a kocsmárosnál - pl. a laptopom 4 napig lakott ott, az olcsó sör miatt. Ha már kocsmárosnak intézett kéréseknél tartunk: egyszer éhesen mentünk, s valakinél volt úgy simán egy rúd szalámi. Kocsmáros adta a kést hozzá, még ha poénból úgy is kértük, hogy “el kell intéznünk egy félreértést”).

Az est végén lassan és óvatosan elindulsz lefele a lépcsőn, és már sejted, hogy a karácsonyfa-díszekkel ékesített fa-karfába jobb nem belekapaszkodni, mert kifejezetten nem szeretnél begurulni a domboldalon (fogd a másik felén a kerítést, és vigyázz az elkorhadt lépcsőfokra!) Mielőtt kilépnél az udvarról, utolsó látnivaló az illemhely a garázs mögött: a piszkos kis vécében egy keskeny kagyló, a csap alá alig fér be a kezed, a lefolyója a wc-tartályba van vezetve (teljesen környezetbarát megoldás), de már nem találod furcsának… Ez illik ide legjobban! Másnap ne menj túl korán, ha hosszú volt az éjszaka, a tulajdonos csak 2 óra körül (ha) nyit, nyáron meg többnapos szüneteket is tart.

Tudom, hogy elég negatív kritikának hangzik a szöveg, de el kell menni, és ki kell próbálni. Szinte groteszk, hogy annyira “gány” hely, hogy az már vagány! Ha meg már megfordultál az Albinutzaban, hagyj egy nyomot élményeidről a hozzászólások között! :)

>> 2007-es ajánló az Albinucáról >>
>> A versenyre beérkezett teraszajánlók közt itt böngészhetsz >>



* pontos átlag: 5.00


* pontos átlag: 3.40

Klausen

július 1, 2013, HZoltan
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: d) JUPPI 1) Típus: KÁVÉZDA 1) Típus: KOCSMA/PUB | Szólj hozzá!



>> Nyerhetsz babzsákot vagy laptoptáskát, ha teraszajánlót írsz a Bloodymary.ro-ra! >>

Már az első Klausen-terasz belopta magát a szívembe. Egy kicsit hivalkodó volt, magakellető, nem lehetett nem észrevenni, hiszen a kolozsvári Klastrom (Vasile Goldiş) utcát fele szélességben elfoglalta, szemezett a Mátyás-házzal. Amikor letelepedtem valamelyik asztalához, mindig az volt az érzésem, hogy néző vagyok, színpadon ülök, s mellettem vonulnak fel a szereplők, kavarog az élet keserédes színjátéka. Egy napon aztán bezárt, s nyílt a helyén másik kocsma, nem jobb-nem rosszabb, kicsit más arculattal, több zenével.

De a Klausen rövid időre rá feltámadt, néhány sarokkal odébb, a Karolina (Georges Clemanceau) utcában. Az új Klausen-terasz más, mint az első volt. Diszkrétebb, olyan, mint egy bölcs, türelmes és büszke nő, aki a magamutogatást méltóságán alulinak tartja, aki nem siet, mert tudja, hogy nincs miért és nincs hova, mert mindenki azt kapja, amit megérdemel, s akit fel kell fedezni és meg kell ismerni, ha akar valamit tőle az ember.

A rideg, csupa kő, beton és aszfalt Teleki Pál (Th. Roosevelt) utca felől közelítve nem sejteni, hogy mit rejt a szolid, komoly küllemű, klasszicista stílusú sarokház. Befordulva a sarkon, hirtelen bohémra vált a hangulat: az utcán egyszerű, festett asztalok, padok várják a vendégeket, akik többnyire fiatalok, értelmiségiek és magyarok. A hely kellemes, de semmi extra. Azonban a masszív, rácsos kerítésen túl repkénnyel befutott fal hívogat. Csak néhány lépés, két lépcsőfok fel, s egy teljesen más jellegű tér fogad be: kint a tágasság és nyitottság, idebent az intimitás és melegség érzése dominál. A bútorzat jellegtelenül modern, de kényelmes és praktikus, a dekoráció pedig antikizáló és rusztikus, sok a faanyag és a zöld növény. A picelejáró fölött zongora billentyűzet díszeleg, a falakon korabeli sörreklámok és petróleumlálpák lógnak. A tulajdonos maximálisan kihasználta a rendelkezésre álló teret, de a zsúfoltság nem zavaró, inkább az otthonosság kissé állott szagú levegőjét árasztja. Aki nem szeret asztalok között heverő kutyákat kerülgetni, annak lehet, hogy nem a Klausen az ideális hely, ám számomra ez inkább a családias hangulat része.

img_0539.JPG

A Klausenbe főleg azok térjenek be, akik úgy gondolják, hogy a sör minősége legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a mennyisége. Míg a felkapott kolozsvári kocsmák többsége inkább az imázsának az építésével, mintsem a kínálatának a gazdagításával van elfoglalva, a Klausen kissé különutas üzletpolitikát folytat, minőségi söröket kínál, jó áron. Az itallapon legalább 30 fajta palackozott, s hat korsós sör szerepel, köztük felső erjesztésű (ale), búzából készült, gyümölcs ízesítésű. A felhozatalról sokat elmond, hogy csak Paulanerből hétféle közül lehet válogatni, ami több, mint egynémely jónevű söröző teljes kínálata, de van Bernard, Augustiner, Belhaven, Oyster Stout, több Wychwood Brewery termék, az ínyenceknek Honey Dew és Le Trappe. A német és cseh söröket 11-12 lejért vesztegetik, ami ezért a minőségért baráti árnak számít, s az egyik brit főzet 2,5 lejjel olcsóbb, mint a legközelebbi konkurens lokálban. Hogy jobban csússzon a sör, a báros néhány perc alatt összedob egy melegszendvicset, élvezhető minőségben, korrekt áron.

img_0537.JPG

S hogy miért szeretem még a Klausent? Mert Edina már tudja, hogy a gyömbérsör a kedvencem, s hozza rendelés nélkül is, Ildikó pedig, a kolozsvári pincérlányok legkecsesebbike, sztoikus nyugalommal tűri a csipkelődéseimet, s ha bocsánatát kérem, amiért esetleg túlfeszítettem a húrt, elnéző mosollyal mondja: „Ugyan már, hiszen te vicces vagy”. És azért szeretem még, mert nem akar többnek látszani, mint ami: egy barátságos sörözőnek, amely nem eredetieskedik, egy csöppet giccses is, de azt is méltósággal vállalja, mint az öntudatos idősödő ember a ráncokat, és ahol vendéglátók és vendégek egyaránt tudják, hogy a kellemes sörözésnek nem lényegtelen kelléke a sör. A jó sör!

img_0540.JPG

>> Az eddig beérkezett teraszajánlók közt itt böngészhetsz >>



* pontos átlag: 5.00


* pontos átlag: 2.75

Fészek

június 22, 2013, neked.kati
3) Helység: Madéfalva 2) Kategória: d) JUPPI 1) Típus: KÁVÉZDA | Szólj hozzá!



>> Nyereményjátékot indítunk: írj terasz-ajánlót a Bloodymary.ro-ra! >>

A Fészek Kávézó egy fehérfalú, zöld ajtójú-ablakú, tornácos parasztház udvarán álló, célnak megfelelően átalakított, de rusztikusságát megőrző csűrben és igazán idilli környezetben található Madéfalván. Terasza igényes famunka, oldalt nyitott, antik fapadokkal, igényes muzsikával (no meg gólyakelepeléssel, madárcsicsergéssel és időnként vonatfüttyel).

Az asztalokon ötletes mécsestartó borospohárból. Az egyik sarok régiségeknek, hagyományos munkaeszközöknek fenntartva: egykor gyapjúfésülésret használt gerebenek, dézsák, dagaszóteknő, osztováta (azaz szövőszék). Ugyanitt egy 1960-as évekbeli katonabőrönd is helyet kapott. Az udvaron kerekes kút áll, rajta muskátlik. Odébb hatalmas, játékokat rejtő “kincsesláda”, amennyiben a betérő vendég gyerekestől érkezik.

A régi nyári konyha ma európai szabvány szerint kialakított sütőde, ahol kürtős- és mézeskalács készítésre van lehetőség. Kinti kemence is van, mely pizza-, lepénysütésre alkalmas. A kávézóban minikönyvtár és olvasóterem működik, ugyanakkor társasjátékozni is lehet. Célközönsége a csíkszeredai fiatal értelmiség, a helyi fiatalok és az átutazó turisták.

A felhozatal egyelőre ötféle sörből, kávéból, kapucsinóból, rostos és szénsavas üdítőből, ásványvízből, jófajta borokból áll, de a kínálat folyamatosan bővül. Az árak barátiak: a KV 3,5 lej, a sörök 3 és 4 lej között mozognak, egy deciliter bor 2,5 lejbe kerül, az üdítők is 4 lej alatt vannak. A hely romantikáját csak fokozza a ház előtti villanyoszlopon fészkelő gólyacsalád, melynek mindennapjait webkamerás közvetítésnek köszönhetően élőben is követni lehet a www.szekelyfeszek.ro honlapon.



* pontos átlag: 4.00


* pontos átlag: 3.01

Ólommadár

június 19, 2013, kattika
3) Helység: Csíkszereda 2) Kategória: d) JUPPI 1) Típus: KOCSMA/PUB | 1 hozzászólás



>> Nyereményjátékot indítunk: írj terasz-ajánlót a Bloodymary.ro-ra! >>

Sajnálattal láttam, hogy nincs sem kocsma-, sem teraszajánló a csíkszeredai Ólommadárról. Ideje korrigálni a dologot:)

Az Ólommadár Csíkszeredában, a Petőfi utca alsó végében található, a régi Bahiával szemben, egy jó kis kultúrkocsma. Pár hete megnyílt a teraszta is, erről szeretnék most egy pár szót írni. Berendezése a romkocsmákra jellemző, nagyon ötletes, vidám, megmosolyogtatós. Én már sokadszor vagyok itt, de mindig látok valami újdonságot a falakon, a pulton, a plafonon :) Ilyenek a plafont díszítő óriási sebtapasz, a konnektor orrú malacka, a cipő a falon.

Valaki falramászott :)

Az árak szerintem átlagosnak mondhatóak, sörök 3 lejtől. Kiemelném, mint különlegességet a Rigó csapolt sört (fele szőke, fele barna, 4 lej), a finom teákat (5 lej körül). A koktéloknak sem megszokott nevük van, mindegyiknek valami egyedi, frappáns nevet adtak. Borból is van választék bőven, de van finom, rostos, amolyan igazi limonádé, fél liter 6 lej. A capuccinót itt szeretem a legjobban, ügyesen kidiszítik, nem is drága, 5 lej :)

Mint terasz, tetszik, hogy nem az utcára néznek az asztalok, hanem egy belső udvarral szomszédosak, így nem burrognak az autók mellettünk… A két keréken érkezők behozhatják kerékpárjukat a teraszra, így nincs lopásveszély. Aki internetre szeretne kapcsolódni, van wifi és a kiszolgáló csajok elárulják a jelszót. Apropó, a kiszolgáló “madárkák”! Nagyon kedves kiszolgálásban részesül az idelátogató, miután helyet foglaltunk, szinte azonnal jöttek, nem kellett hosszú, unalmas perceken keresztül várni.

Nassolnivalókkal, mint pattogatott kukoricával és mogyoróval kiszolgálnak, egyébb kaja nincs, de ha rendelünk máshonnan, nyugodtan el lehet itt fogyasztani.

A hangulatos teraszon nyolc fős asztalok vannak, napernyővel, kényelmes székekkel, padokkal, de ha nagyobb társasággal érkezünk, meglehet oldani az asztalok összetolását.

Lehetőség van társasjátékozásra is. Ja és a zene, mert zene az kell :) tetszik, hogy mindig megy egy kis jazz, blues vagy hasonló stílus, nem túl hangos, lehet mellette beszélgetni. Bent rendszeresen vannak különböző stílusú koncertek, amikről idejében lehet értesülni a kocsma facebook oldalán. És: ha az idő engedi, lesz koncert a teraszon is!

Az idejáró korosztályt tekintve széles a skála, alsó korhatár mint a fotón is látszik, van, ami szerintem előny, az átlag amúgy 25-40 év. Ja, asztalfoglalási lehetőség van!

Nyitvatartás:
Hét - Csüt: 10:00 - 1:00
Pén: 10:00 - 2:00
Szo: 17:00 - 2:00
Vas: 17:00 - 1:00

Fizetési lehetőség: csak készpénzzel.



* pontos átlag: 5.00


* pontos átlag: 2.98


korábbi bejegyzések »

Szalonbeszélgetések